A fekete farkas

A fekete farkas

Volt egyszer, hol nem volt, a nagy vízen túl, ahol egy évben 8 hónapot a hó, és a hideg uralkodik, volt egyszer egy alfa nőstény farkas.

Hogy, hogy nem, ez a farkas egyik tavaszi reggelen négy kölyköt hozott a világra. Három szürke farkas lett, és egy fekete.

Hogyan lett nem tudom. Ezt a kicsi feketét a testvérei állandóan bántották, mert erősebbek voltak nála. Ezért a fekete farkas mindig félrehúzódott. Egyedül kódorgott. Vadászott. Egereket fogott meg, ha tehette vapiti szarvasokat is vadászott, de beérte azzal is, ha talált valami ehetőt.
A falkánál maradt, de kiszorult a perifériára, a peremre.

A mi fekete farkasunk Robert, mindig tartotta a távolságot, a falkán belül. Nem vett részt abban, hogy eldöntsék a rangsort.

Ebben a völgyben volt egy kis sarok, ahol egy út vezetett át a vadonon. Ezt emberek használták. Ide az út közelébe húzódott vissza mindig. A többi farkas idáig nem merészkedett el.

Robert mindig leste a vadászatokat. Részt is vett benne, és hamar eltanulta a mesterséget.

Történt egyszer, hogy erre a falkára egy másik farkas falka támadott. Robert látta mi történik, és elbújt.

Ez az idegen falka aztán átvette az uralmat, a völgy felett. A régi falka megmaradt tagjai elmenekültek.

Robert ott maradt. Közel az új csapat territóriumához, annyira, hogy az új falka is megtűrte.
Most sem vállalta be, a harcot, most sem vállalta be a falka hím tagjaival való találkozásokat. Ha kellett menekült, de ez a falka sokszor evett Robert vadászásából. Miután jóllakott a fekete farkas, hagyta, hogy az új falka megegye a maradékot.

Így történt aztán, hogy a falka tagjai nemcsak megtűrték, de befogadták.

Robert eddigre már két éves volt.

A következő évben, még mindig nem vállalt rangsorolási harcot, de zsákmányaival meghódított sok szürke farkas lányt.

Ez az év jól sikerült. Volt elég ennivaló.

Az új falka természetesnek vette, ha Robert elejtett egy szarvast, hogy megtömje a bendőjét, majd farkasüvöltéssel hívja a falkát.

Így történt hát, hogy bár Robert senkivel sem harcolt, mégis sok farkas a barátja lett.
El tudott tartani egy falkát is, de a rangsorért nem verekedett meg.

Robert időközben hároméves lett, és erős volt, és akkor vadászott, ha éhes volt, és a falka hímjei elismerték őt, mert keveset hibázott, és mindig volt zsákmánya, ha a falka éhezett.

Így történt hát, hogy Robert mire négyéves lett, azon a tavaszon több fekete farkas is született a falkában.

Az ötödik évében, ha lehet még ügyesebb, még erősebb lett. Nem volt szüksége a falkára, és sok szürke hölgyfarkas lebzselt körülötte, akik előbb jutottak így friss húshoz, és hát Robert ellenállhatatlan volt.

Még mindig visszahúzódva élt, a vadászásához sem hívott segítséget, a hatalmasra növő Robert.

Hatéves lett, amikor ezen a tavaszon egy új falka akarta elfoglalni a völgyüket. Robert nem vett részt a harcban. Visszahúzódott, visszavonult, és onnan nézte, mi történik.

Felismerte testvérét, aki az ellenséges falkát vezette. A falka alfa hímjét megölték, és sok farkas esett áldozatul.

Robert testvére éppen vette át volna a megmaradt farkasok felett a hatalmat, amikor Robert kihívóan állt fel a testvérével szemben. Nem volt harc. Robert kimerült testvére szó nélkül adta át a megmaradt falkát. Nem volt senki, aki ki mert volna kezdeni Robertel.

A farkasok ezt könnyen felmérik. Robertet megedzette az idő. Hatalmas izmos, és nagyon ügyes vadász volt. Eltartotta a falkáját.

Más alfa hímek öt, vagy hatévesen már kihívót találtak, de Robertnek még nyolc évesen sem volt kihívója.

Ekkor történt az, amit már vártak, hogy egy új falka tévedt erre a jó területre. Robert vezetésével támadták meg az idegen falkát.

Nagy harc nem volt. Robert nyolcévesen is óriási lendülettel vetette bele magát a küzdelmekbe. Az első perc után már eldőlt a harc menete. Az idegen falka fejtvesztve menekült. Robert falkája könnyedén verte vissza a támadást.

Ezt a völgyet nem adta Robert senkinek. Volt egy patak, ahol télen, és nyáron friss vízhez jutottak, volt egy nagy vapiti szarvascsorda, de bölények is jártak erre, és rénszarvasok.

Robert tíz évesen visszavonult. Otthagyta a falkát, és újra egyedül járt. A falkát Robert fia, egy ötéves fekete farkas vette át. Megverekedett érte. Megtanulta a leckét az apjától. Eltartotta a falkát. Ugyanolyan erős, és ügyes volt, mint az apja.

Robert tizenöt évesen egy idegen falka betörésénél vesztette életét. Tudta érezte, ez lesz az utolsó vadászata, de segíteni akarta nagy fiát. A völgyet megvédték.

Járfás János

Értékeld az oldalt!
Secured By miniOrange