A felfedező

Látnoki képességeire hivatkozva, magabiztosan mosolygott, és hátradőlt foteljában.
A néhány emberből álló kutatócsoport most értetlenül állt a tények előtt. Napok óta semmi változást nem mutatott a kijelző. Még akkor sem, amikor a földrengés megtizedelte a városokat, s a legutóbbi földmozgás lerombolta California felét. A szeizmográf semmit se mutatott, pedig precízen alkották meg a készüléket.

Egyedül Bill tudta, hogy mi fog következni. Megjósolta. És ő hitt a saját jóslataiban! A többiek jobban bíztak a műszerekben. Most tanácstalanul meredtek egymásra és Billre. Eddig sosem hittek neki.
Bill tudós ember volt, és egész hétköznapi életet élt: elbeszélgetett ismerőseivel a napi gondokról, az időjárásról, autót javított, és elvégezte a házi munkákat is. Kedves és intelligens embernek ismerte a környezete. Sosem beszélt senkinek az ő kis titkairól. Szűk baráti köre elismerte képességeit, de a nagyobb nyilvánosság semmit se adott ezekre a jóslatokra… Most viszont tényleg történt valami, amivel felkeltette a nagyközönség érdeklődését.

– Bill, mi a véleményed a szeizmográfok meghibásodásáról?- szólt oda Tess a vállán keresztül.
A férfi örült, hogy végre valaki kikéri a véleményét – de abban a pillanatban, ahogy belekezdett volna a magyarázatba, zsongás támadt, felállt mindenki, és elhagyták a termet. Egyedül maradt, s ez a felismerés egyszerre omlott vállaira depressziójával, amitől összeroskadt. Hát tényleg semmibe veszik őt! Még csak meg sem hallgatják! S azt az átkozott magyarázatot magában hordozza…
– Bill!- szólt hangosan az ajtóból Mr. Harold, a kutatócsoport vezetője.

Egyenesen a hang irányába nézett a férfi.
– Jó napot, Mr. Harold!- köszönt illemtudóan Bill, és felállt a helyéről.
Az igazgató közelebb lépett, és leült Billel szemben, intett a férfinak, hogy helyezkedjen el.
– Az ön állítása szerint tudatában volt a földrengés bekövetkeztének.
– Igen, Uram.
– Na, és mit gondol, mi volt az oka a szeizmográfok meghibásodásának?
– A műszereknek semmi bajuk…- mondta egyhangúan Bill- tegnapelőtt a Geiger- Müller számlálóm jelzett, miközben átvizsgáltam a talajt. Arra következtettem, hogy elektromágneses kisugárzás van. Mintát vettem, és olyan mikroorganizmusok jelenlétére bukkantam, amelyek elnyelik az energiát…

– Be tudja mindezt bizonyítani, Bill?
– Természetesen, Mr. Harold.
Bill bekapcsolta a számítógépét, és bemutatta a különleges organizmusokról szóló tanulmányát. Az igazgató érdeklődéssel követte, végül felállt, és megveregette Bill vállát:
– Ön egy zseni, Uram!- azzal kirohant.
Bill furán kezdte érezni magát. Aztán még nyugtalanabbá vált… néhány másodperc múlva kirohant és elkiáltotta magát:
– Kifelé mindenki! Utórengés következik!

Értékeld az oldalt!