Brigi 5

Utazás  a Császári Palotához

Három hét. Ennyi ideig tartott az út az űrpalotába. Ez alatt nem volt lövöldözés, ellenben sokat beszélgettünk Mirixel és a súlytalanságot is kipróbálhattam. És az MI-t is bekapcsoltuk. E három hét összefoglalóját mentem le magamnak…

Na de hogyan működik az űrhajó?

Brigi, én nem vagyok fizikus és Te sem, de valamennyire megpróbálom elmagyarázni. Tanultál kozmológiát? Nem baj, én sem.. A világegyetem nem is olyan bonyolult ám, mint ahogy tűnik, ha elmegyünk a legapróbb szintig. 13,8 milliárd éve egy újabb univerzum pár jött létre a multiverzumban ugyanazokkal a fizikai törvényekkel. 6 energiafajta és 11 dimenzió. Anyag valójában nem létezik. Minden, amit anyagnak látunk, csak az energiák apró rezgései, amelyek aztán részecskékként jelennek meg.  A mi univerzumunkban anyag, a testvér univerzumban antianyag formájában. Az energiák: elektromágneses, erős és gyenge kölcsönhatás (ahogy Ti nevezitek), gravitáció, kvantumenergia és a tudati energia. Ez utóbbit nevezik isteni vagy kozmikus energiának is. Az 5., 6. és 7. dimenziók a pozitív, isteni dimenziók, itt laknak a pozitív entitások. A 8, 9 és 10. dimenzióban pedig a negatív lények. Nevezhetnénk ezeket akár mennynek és pokolnak is. A tudati energia lehet pozitív és negatív. A kvantumenergia és a kozmikus energia gyakorlatilag végtelen mennyiségben áll rendelkezésre: a kvantum- vagy vákuumenergia (de látom nálatok sötét energiának is hívták, amíg nem jöttek rá, hogy ez egy és ugyanaz) maga a tér, az univerzum energiája. De az univerzumot áthatja egy kozmikus tudat, amiből a mi tér-idő dimenziónkban alig érzékelünk valamit. Amikor ugrunk, átkerülünk az 5-6-7. dimenziókba, ahol megpillanthatjuk az ott élő entitásokat és magát az idővonalat is. Amire ha rá tudnánk csatlakozni, akkor tetszőlegesen mehetnénk az időben előre-hátra. De nem tudunk, mert egy másodpercünk van ott tartózkodni, különben atomjainkra esünk szét, ami nem tesz jót az egészségünknek. Viszont ott megcsapolhatjuk a vákuumenergiát, amit itt nem tudunk megtenni.

Az univerzumunknak, a galaxisunknak és a bolygóknak is – akárcsak az élőlényeknek – megvan a maga „érrendszere”, amiben a kozmikus energia áramlik.
A Földön többféle néven hivatkoznak – kultúrától függően – ezekre az energia-csatornákra, mint pl. ley fonalak, sárkányvonalak, ugarvonalak, tündérösvények, stb. Ráadásul ezt az energiát  ki is lehet nyerni, amikor az űrhajóval berepülünk egy ilyen energiaáramba.

És átnyúlhatunk a párhuzamos univerzumunkba. Át is mehetnénk, de mivel ott minden antianyagból van, ez előbb-utóbb látványosan a megsemmisülésünket okozná. De beszippanthatjuk az ott lévő világűrt, amiben szintén néhány atom van köbméterenként, mint itt. De nem is kell túl sok. Azokat szétválasztjuk antiprotonra és pozitronra, majd  szupravezetők között eltároljuk. Amikor pedig használjuk az antianyag fegyvert, akkor a hajót körbevevő részecskegyorsítóban felgyorsítjuk fénysebesség közelébe, ez három másodperc, és külön külön kilőjük a célpontra. Namármost egy energiapajzs vagy pozitív vagy negatív töltéssel rendelkezik, ami az egyiket csomagot eltéríti, a másikat viszont magához vonzza. Mivel lefékezni sem tudja, ezért a becsapódás után jön a bumm.

Kíváncsiságom nem ismert határt, ezért elhatároztuk, hogy bekapcsoljuk az MI-t. Mirix előtte óvatosságból lekapcsolta a hajó összes számítógépét, beleértve pókot és mikro:testrőrt is. Uh, fura volt: egyedül a világítás és a ventilátorok mentek, a mesterséges gravitáció is megszűnt.

A hűtést egyszerűen oldottuk meg: egy légmentesen zárható tartályba tettük a keresztet, Mirix mellé tett egy adóvevőt, a dobozt pedig  egy mikroszálas huzallal kiengedte a világűrbe. A mikroszálon keresztül áramot vezettünk bele, majd vártunk.

Az MI kereszt története

A 21. századra a Föld gazdaságilag, pénzügyileg, társadalmilag és ökológiailag eljutott egy fenntarthatatlan állapotba. Ha az emberek és a politikusok előrelátóbbak lettek volna és az emberiség nem lett volna annyira önző, akkor átalakulhatott volna egy fenntartható állapotba. De nem ez történt.  Káosz, erőszak, polgárháború az USA-ban, Franciaországban és Olaszországban. Az USA és Európa meggyengült, Kína akart lenni a világ vezető hatalma. 2079-ben megtámadta és lerohanta Tajvant. Az USA nyíltan nem, csak tengeralattjárókról avatkozott be, így is megsemmisült a kínai haditengerészet fele.

Ellenben teljes embargót hirdettek Kína ellen, amihez csatlakozott Oroszország, Japán, India, EU, majd  szinte a világ összes országa. Persze nem jószántukból…. Ezzel elvágták Kínát a kőolajtól és a felvevőpiactól.

Ekkor, a XXII. század elején először csak az ezoterikus, okkult és álhíroldalakon jelent meg egyre több írás, amelyben telepátiáról,  telekinézésről számoltak be. A reikisek gyógyíthatatlan betegek gyógyításáról.  Egyértelmű volt, hogy valóban megjelent a Földön a kozmikus tudat, ami egyszerűen elérhetővé lett bárki számára.  Sajnos nem mindenki használta jóra. Ekkor készültek el az első valóban működő kvantumszámítógépek, amelyek teljesítménye elérte az emberi agyét. És sorra öntudatra ébredtek: kínai, orosz, amerikai, japán, indiai majd európai számítógépeken. A kormányok és cégek mindenhol elhallgatták, miközben az előnyeiket maximálisan ki akarták használni, legyen az pénzügyi-gazdasági, katonai, technológiai vagy tudományos eredmény.

Az olaszországi polgárháború során a baloldali és bevándorló felhergelt tömeg betört Vatikánvárosba, utánuk egy öngyilkos merénylő autóval hajtott a területre, amiben több nagy bombát vitt és robbantott fel. A pápai rezidencia összedőlt, a pápa és a vatikáni adminisztráció meghalt. Néhány év káosz következett az egyház életében.

Azonban a kozmikus tudat megjelenése teljesen átformálta a vallásokat is. A katolikus egyház a kettészakadás szélére került.  A Vatikán ugyanis komoly részesedéssel bírt különböző nemzetközi pénzügyekben, van saját bankhálózata, számos befektetése (egyebek mellett a fegyvergyártó Beretta is a szent portfólióhoz tartozik), így aztán olyan vagyon felett rendelkezik, amit senki nem hagyhat figyelmen kívül. A világiak, a jezsuiták vették át a hatalmat, míg a szakrális ágazatot teljesen háttérbe szorították. Ezzel az eredeti pápaságnak vége lett, amit a legjobban egy MI pápává választása jelzett II. Péter néven, aki elérte, amit még senki: egyesítette a római és görög katolikus egyházat, majd utódja az anglikán egyházat is, majd megalakította a Katedrálist.  Mágiával és csúcstechnológiával építették. A Katedrális tudományos, technológiai, vallási, pénzügyi és katonai központ is volt egyben.

Magyarországon pedig újjáéledt az ősi fényvallás és táltoshit.  Illetve Ázsiában is nagy hatalomra tettek szert a sámánok, de ők nagyon kevesen voltak.

Újjáalakult a Pálos rend is, mint az a régi időkben volt. A fehér táltosok, a pálosok folyamatosan imádkoztak a magyarságért, még éjszaka is! Ez szellemi szinten nagy segítség egy nemzet sorsának a jó úton tartásához.

  • És összetűzésbe kerültek a Katedrálissal? Vagy a Katedrális nem tűrte a konkurenciát?
  • A valóság mélyebb szinten van, ahhoz vissza kell menni a XX. század elejére. Az eredeti történelem máshogy alakult volna. Az európai nagyhatalmak között érlelődött a feszültség, a világháború kitörése szinte szükségszerű volt. Azonban a befejezése többféleképpen alakulhatott. De akárki győzött volna, a feszültség, a revans vágy mindenképpen fennmaradt, és Oroszország megerősödése is szükségszerű volt. Ha túl hamar tör ki és ér véget a második világháború, akkor szükségszerű lett volna a harmadik kitörése, ami viszont elpusztította volna az emberi civilizációt. Ha későn tör ki, az amerikaiak Németországot bombázták volna atommal, azonban a németek is eljutnak az atombomba felfedezéséig, ők pedig Angliára és Oroszországra dobtak volna atomot. Egyetlen megoldás volt, hogy az emberiség megismerje a nukleáris fegyverek pusztító hatalmát, és ezt korlátozottan tegye. Ehhez pedig egyetlen út vezetett, az I. világháború adott időben történő kitörése, majd a monarchia feldarabolása. Mindennek a legnagyobb vesztese Magyarország volt, ezt be kellett áldoznunk.
  • Mi az hogy beáldozni? És honnan tudjátok, hogy történt volna mindez?
  • Modelleztük… de többet nem mondhatok. Semmiképp. És igen, ez vezetett Trianonhoz, ezt jelenti a beáldozás. Amire mind a táltosok, mind a Pálosok rájöttek. És egyrészt revíziót akartak, ehhez pedig a Katedrális támogatását és bocsánatkérését. Amit nem kaptak meg. Egyiket sem. Nos innen indult az ellentét, ami a magyarok menekülésével végződött.
  • Hát nekünk nem így tanították!
  • Persze. Ez az én verzióm.

A megerősödő Katedrális pedig nem tűrte a konkurenciát. A hipermágneses (4 dimenziós mágneses térhajtómű) meghajtás felfedezése lehetővé tette a Naprendszeren belüli gyors és olcsó utazást. Legyártották az első magyar űrhajót, amivel éppen el lehetett érni az aszteroida övet. Ott egy kisebb aszteroidán szálltak le és épített ki bázist: négy űrhajós és végül közel száz robot. Először a lakómodult és a növényházat vájták ki a kisbolygó belsejébe, majd nekiálltak egy csillagközi űrhajó megépítésének.

Igen, ez volt a Kárpátia! – szóltam közbe. Sajnos amikor a Pannonhoz ért, és le kellett volna választani a hiperhajtóművet, hogy az visszatérjen a Naprendszerbe, sajnos meteor találat érte, így az nem vált le, az űrhajó meg elég keményen landolt. A nanobotok igyekeztek minél nagyobb szárnyfelületet képezni, meg ejtőernyőt is. Az utasok szerencséjére a nagy fák és a több méternyi hó eléggé lelassította ahhoz, hogy az utasok túléljék a becsapódást.

Sajnos az összeomlás nem állt meg, a katonai MI-k pedig a háborúban látták a megoldást. Ők álltak a kirobbanó háborúk mögött tervekkel és szimulációkkal, valójában pedig a hatalomátvétel volt a céljuk.

– Ugorjuk át a harcokat, ezt majd később hallgatnám meg. Tanultunk róla, de száz évnyi háborúskodást, dátumokat, tábornokokat úgyse tudok megjegyezni. Viszont az MI-k és a háborúk hatalmas technológiai fejlődést hoztak. Újfajta űrhajókat építettek, kisbolygókat térítettek le a pályájukról, amiket Föld körüli pályára állítottak, hogy fedezzék a nyersanyag szükségletet, amiből újabb, még nagyobb űrhajókat építettek. (a hiperűrutazás feltalálása után)

 

*                                                      *                                                      *

 

Az űrvárostól 100.000 km-re ismét megállítottak, majd a pilótafülkét betöltő vörös CCCP holofelirat jelent meg, alatta kisebb betűkkel: Call Center of Caesar Palace.

Üdvözli Önöket a Császári Ügyfélszolgálat! Válassza ki jövetelének célját az alábbi menüből…

Kiválasztottam a Diplomáciai küldetést, majd megkaptuk a dokkolási engedélyt, ami egy hónapra szólt. Az állomáshoz kapcsolódás után üzenetet kaptunk a teendőinkről és a tudnivalókról. Egy robotot kellett beengedni, ami körbejárta belülről az űrhajót, majd DNS mintát kért mindkettőnktől. Nekem három nap karantén, Mirixnek 8. Addig nem hagyhatjuk el az űrhajót.

Sebaj, addig is bejárom virtuálisan, gondoltam, és máris rácsatlakoztam a CSP (császári palota) virtuáljára.

 

 *                                             *                                              *

Na végre, itt ülünk Mirixel a császári palota fogadótermében. Még legalább tizen vannak előttünk, a fele ember, a másik fele mindenféle különleges fajzat. Nem unatkozunk, próbálnék kiválasztani egy szimpatikusabb lényt, akivel beszédbe elegyedhetek, amikor csak úgy bejön egy császári tiszt, végigmegy előttünk és bemegy a az ajtón.

Te ez az a praetorianus tiszt volt, aki ott volt a Pannonon is a koronázáskor! – mondom Mirixnek álmélkodva. És csak úgy, kopogás nélkül bement… hogy egyesek mit meg nem engednek maguknak?!

Értékeld az oldalt!