Carmen falkája

Carmen az erdésztől elvonult a két gyerekével. A falkát nem találták meg. Elmentek a rénszarvasok után? Ki tudja?

Ez a tavasz jó volt. Rengeteg lemming nyüzsgött a vidéken. Carmen jól élt, és rövidesen vele futottak gyerekei. A rénszarvasok ebben a völgyben vonultak át minden évben. Ilyenkor napokig degeszre ették magukat Carmenék. Volt bőven gyenge állat, mert kemény tél után az öregek nehezen viselték magukat.

Ezt a jó völgyet meg kellene tartani. Ez motoszkált Carmen fejében.

Jó kis búvóhelyük volt. Nem háborgatta senki őket.

Egy nap egy kutató érkezett a völgy keleti felébe. Filmezni kezdett. A farkasok szokásairól akart természetfilmet forgatni.

Carmen már a harmadik nap látta, nem lesz dolguk ezzel az emberrel. A gyerekeit sem engedte, akik persze szívesen becserkelték volna. De Carmen újra és újra rámordult a két haszontalanra.

Nyár végén már erősek voltak a fiak is, és vadásztak. Most még csak lemmingekre.
Carmenék kigömbölyödtek a bőséges tápláléktól.

Jött az ősz. A rénszarvasok most dél felé mentek, és ez újra jól jött Carmenéknek. Egyik nap egy magányos hím vetődött el ebbe a jó völgybe.
Carmen meglátta, és azonnal elébe futott. Barátságos szándékot mutatott. Gyönyörű volt a hím, és erős testű, bár kissé soványka. Azonnal elfogadta Carmen közeledését. Innentől egy csapat lettek.
Carmen örült, és tudta, ha meg tudnának erősödni, megtarthatnák a völgyet.
Csak idő kérdése volt, hogy mikor jön egy másik csapat.

A hím nagyon hamar megerősödött. A kutató csak csóválta a fejét. Ekkora szerencse. Mostantól egy család, ha úgy tetszik, egy falka életét filmezhette.

A hím azért hagyta ott a régi falkáját, mert nem tudott volna egy év alatt alfa lenni. Volt nála erősebb, öregebb, ügyesebb hím. Ezért inkább megpróbált helyet találni egy olyan helyen, ahol ő a domináns.

Tavasszal a szomszédos völgyben irtózatos harc folyt két falka között. Az erőviszony kiegyenlítődött volt. A harc a völgyért ment. A kutató épp azt a völgyet filmezte, és ilyet még nem látott. Nagyon örült szerencséjének.

Carmen két kölyköt hozott a világra. A csata után párjával ellátogatott a színtérre. Nemsokára kölyökvinnyogást hallott. Két elárvult kis kölyköt talált. Azonnal gondolkodás nélkül szájába vette őket, és hazavitte. Felnevelte az övéivel együtt.

Carmen jól számított. A falkájuk immáron nyolc harcképes farkast számolt. A kutató meg mert volna esküdni, hogy Carmen csak kettőt kölykezett, mégis négy kölyköt nevelt.
A kutatóhoz kijárt az erdész, a kalapos ember. Ételt hozott, és sokat beszélgettek. A kutató fantasztikus szerencséin jókat derült.

– Várj csak még, kutató. Ha tudnád, mik történnek itt!

A következő évben Carmen hat kölyköt hozott a világra. Carmen első gyermeke is két kölyköt fialt. Pedig a farkasok közt ilyen szinte lehetetlenség, de most a falka léte volt a tét. Ha fel tudnak szaporodni időben, akkor meg tudják védeni a völgyet.

A kutató hitetlenkedve mesélte el, hogy egy falkában két nőstény kölykezett.

Carmen feszülten leste a látóhatárt. Csak még ezen a nyáron hagynák őket békén.

A völgy eltartotta az egész falkát. Carmen érezte, hogy lassan célhoz érnek. Felcseperedtek a fiatalok, és a falka megerősödött. Pont jókor.

Carmen azon az éjjelen farkasüvöltésre ébredt. Itt vannak. Ahogy kivilágosodott, a falka összegyűlt. Mindenki tudta, mi fog történni. Elszántak voltak. Az idegen falka hamarosan támadásba kezdett.

Nem volt nagy harc. Carmen és a párja, Joker álltak az élen, mögöttük a többiek. Az első rohamot azonnal megszűrték, és azonnal ellentámadásba kezdtek. Carmen a legerősebbet vette célba, és úgy verekedett, mint aki kész harcolni, szembeszállni bárkivel, a családjáért, falkájáért.

Az idegen falka gyors győzelmet remélt, de nagyon csúfos vereséget szenvedtek, és gyorsan eloldalogtak.
Carmen tudta, ezek nem jönnek ide többet.

A kutató visított a gyönyörűségtől. Sikerült filmre venni mindent.

Hanem azért nem ment simán minden. Csúnya sérüléseket is szenvedtek. A legsúlyosabb sérülést Carmen elsőnek született lánya szenvedte. A lába nagyon csúnyán nézett ki.

Carmen nem sokat teketóriázott. Hívta a lányt, aki azonnal ment utána. Az utat pár óra alatt megjárták.

A kalapos ember nagyon megijedt először. Ott állt Carmen, és a lánya, aki itt született a pajtában.

Most már azt is tudta, mit keresnek. Meglátta a lány roncsolt lábát. Kiverte a víz. Carment ismerte, és tudta, nem bántaná. De nem tudta, hogyan viselkedik a lánya. Nem ismerte fel.

Carmen a lányát újra és újra löködte előre az orrával. Egyre közelebb kerültek az erdészhez. Centiméterről centiméterre. Nagyon lassan.

– Gyere! Gyere! Gyere! – mondogatta a kalapos nyugodt hangon, miközben szíve vadul kalapált. De hát ez ragadozó, az Isten szerelmére!

Lassan, de odaértek Carmenék. Az erdész megvizsgálta. Kötszert hozott.

– Nem tört el.

Sínbe rakta. Majd gézzel szorosan betekerte. Melissának hívta. Még nem engedte el őket, gyorsan friss húst és sok tojást hozott. Amit a farkasok jóízűen befaltak, és azonnal útnak indultak.

Késő délután értek haza. A kutató filmezte őket épp, amikor észrevette a kötést.

– Hát ilyen nincs! Honnan lett ennek a lába bekötve, és ki kötötte be egy farkas lábát?

Később az erdész magyarázta el a történteket. A kutató meg elmondta a harcot. Mindketten hitetlenkedtek. Carmennel való kapcsolatuk lett a film alaptörténete.

A kutató késő őszig filmezett, majd egész télen dolgozott a filmmel. A premieren a kalapos is ott volt. A film világszenzáció lett! Az erdész inkább szeretett volna az erdőbe menni, mint itt sztárnak lenni. Nem neki való az… Hát még ha filmre vennének mindent, ami vele történik! Bizony sok film betelne.

Értékeld az oldalt!
Secured By miniOrange