Kiválasztottak

Bágyadt keserűséggel, fullasztó csalódottsággal zuhant fotelébe Yvette. Fájt minden szó, minden gondolat. S ha ezúttal szerelmi bánata lenne, még vigasztalná a kiheverés lehetősége. De ennél sokkal bonyolultabb igazságra kellett rádöbbennie. Egy olyan képsor remegtette meg, amitől végképp el kell majd szakadnia. Egyik percről a másikra kellett megértenie, feldolgoznia, hogy élete nem folytatódhat itt… hanem valahol máshol… ki tudja, hol. Mindig is tudatában volt, hogy egyszer megtörténik visszavonhatatlanul, mégis reménykedett egy igazibb jövőben. A Föld már csak egy emlék maradhat, mert a vizsgálódás eredményeként feltűnt egy újabb, otthont adó bolygó, a Klivis.

Megkezdődött a visszaszámlálás. Egy egész hónap állt a rendelkezésére még itt, a Földön, de tovább?
A gondolat fejbe vágta: huszonkilenc nap.
Felállt foteléből, és kiment az utcára. A nyári hőség megduplázta erejét, a nyüzsgő világ úgy tárult elé, mint színes bélyeggyűjtemény. Nem akart elmélyülni az emberi érzésekben, de fájt minden idegszála, hiszen azt látta meg az emberekben, amit eddig nem: az egyszerűséget és nagyságot.

Pár méternyi távolságból ismerős hangot hallott, amint nevén szólítják:
– Yvette!
A tömegben sorstársát vélte felfedezni, Charlest, aki kapálózva tört utat magának:
– Hogy vagy szabadságunk második napján?- kérdezett mosolyogva, amikor beérte a lányt.
– Sehogy… – válaszolt egykedvűen- ez nem szabadság.
– Nem mutatsz túl nagy lelkesedést a jövőnket illetően.
– Nem. Ez így igaz.
– De hát ott van a nagy lehetőség: a Földről a Klivis-re utazni… Ez egy küldetés. Megtisztelő, hogy pont bennünket választottak ki.
– Á, ne mondj semmit, túl kevés az esély a visszatéréshez.

A következő napok meglepő gyorsasággal teltek, s Yvette semmi fontosat nem tett. Pedig gyönyörködni akart a természet csodáiban, be akarta vésni emlékezetébe a színeket, hangokat, illatokat.
Elérkezett a nagy nap, s minden rutinosan zajlott. Nem az első utazása volt ez, de minden bizonnyal, az utolsó.

Az űrben siklottak már, amikor Charles belépett Yvette laptopjába, és olvasgatni kezdte jegyzeteit.
29. Megjártam magam, de azt még inkább, hogy engem választottak a küldetésre.
28. Újszínű a hajam, a régit már untam.
27. Ahogy egyre közelebb érkezett, sejtelmem erősödött: ő az, aki meghalt.
26. Azoknak köszönhetően, akiknek köszönhetem, köszönettel.
25. Kinyitottam az ajtót, mert valaki kopogott, de lehet, hogy nem.
24. Nem tudok két fejjel egy lovat lenyelni.
23. Megmutatom az arcom, mert ha nem, akkor mi van?
22. Kivágtam az újságból a cikket, a tányérokat is.
21. Éreztem magamban a tenni akarást, és jól éreztem magam.
20. Leraktam az ajtóba a csomagjaim, a pók is a tojásait.
19. A százlábú eltaposott, nem csoda, hisz annyi lába van.
18. A kézenfekvő tényeket felállítottam.
17. Mi fűz ide? A cipőfűzőm?
16. A kutya helyhez kötött élőlény, ha megkötik.
15. Kifőztem a gombócokat, amiket veled nyeletek le.
14. Az ereimben rossz vér csörgedezik, s a kígyó is elég csörgő.
13. Mindent feltettem az internetre, a déli maradékot is.
12. Mély depresszióba zuhantam, a szomszéd meg ki az emeletről.
11. A sületlenség azért örök, mert reinkarnálódik.
10. Még szerencse, hogy helyén volt az eszem, mert a kulcsom nem.
09. Savaseső áztatott, belül meg a gyomorsavam.
08. Lefutott a szem a harisnyámon, a vér felfutott az agyamba.
07. Lefogytam pár kilót, akár a cukor a karácsonyfáról.
06. Lenézlek. Sokkal kisebb a növésed.
05. Kirakott az ajtón, s én kirakott lettem.
04. Szeretnék visszamenni a világodba, nem jártam még ott.
03. Addig élek, amíg.
02. Remélem, jól kijövünk egymással, egy szélesebb kapun, pláne.
01. Ez az ötszázadik év: újjászületek.

Charles elmosolyodott. Valahogyan olyan érzése támadt, amitől megértette a lány fájdalmát.
Azt, hogy a felszínesség mögött ott van az értelem.
– Jó ez a visszaszámlálás… – nyugtázta a férfi.
– Vissza fogok menni- mondta a lány határozottan.


– Tudom, Yvette, első perctől tudtam. Túl sok felfedezetlen marhaság maradt még a Földön kiaknázatlanul.
A lány bólintott és elmosolyodott. Szemében felcsillant a remény szikrája: van miért visszamennie.

Értékeld az oldalt!