Márton Éva versei

Márton Éva versei

  • Farsangi bál
  • Hull a hó
  • Búék
  • Ősz
  • Végre itt a nyár
  • Tavaszváró
  • Írás
  • Február
  • Esőcsepp
  • Elválaszthatatlanul
  • Megsebzett Szív
  • Bánat
  • B. ú. é. k
  • A remény

 

Farsangi bál

Itt a farsang időszaka,
Vígadunk, mulatunk,
Elűzzük a telet.
Évike is nagyon örül,
Mert végre itt a farsangi bál.
De nagy a gondja, mibe is
Öltözzön fel a bálra?
Tavaly hercegnő volt,
Idén valami frappáns kell.
Nézzünk körül, mi is lenne
Jó.
Legyen űrhajós?
Vagy ismert celeb?
Esetleg gyümölcs vagy
Sütemény?
Hohó, itt egy seprű és
Egy csúcsos süveg.
Már meg is van!
Boszorkányként űzi
El idén a havat és a
Telet.
2019. január 12.

Hull a hó
Gyülekeznek a fellegek,
Vajon ebből mi lesz?
Nézni a felhőket, s arról ábrándozni,
Hogy reggelre hó lepi el a tájat.
Éjszaka valami fehér szállingózni kezd,
Egy pehely, két pehely, sűrűn esni kezd,
Egy éjszaka alatt méteres hó lepi el a tájat.
Nem áll el még reggel sem, esik egész nap.
Gyerekek vidáman kiáltják:
Végre esik a hó!
2019. január 5.

 

Búék

Ballag már az óév,
Megáll egy pillanatra,
Hátratekint s látja, hogy
Nyomában, fürgén, vidáman
Szökdécsel az újév.
Visszanéz még egy pillanatra
Az óév, látja, itt az idő,
Éjfélt üt az óra.
Búcsút int az óév az eltelt időnek,
S átadja helyét az újévnek.
Az újév fürgén, vidáman
Átveszi a helyét, pezsgőt
Bont és így kiállt:
BÚÉK!
2018. december 29.

 

Ősz

Hűvös szelek járnak,
Fák hullajtják a leveleiket,
Jelezve: vége van a nyárnak.
Gyerek, felnőtt örömére
Érnek az ősz gyümölcsei,
A föld illata az őszt idézi.
Hullnak a falevelek, így
Jelezve: vége van a nyárnak.
2018. november 4.

Végre itt a nyár
Fordul a naptár,
Végre itt a nyár.
Sok móka, kacagás
Vár ránk,
Végre itt a nyár.
Egy gombóc, két gombóc,
Több gombóc,
Nyaljuk a fagylajtot,
Végre itt a nyár.
Pancsolunk, lubickolunk,
Végre itt a nyár.
2018. július 16.

Tavaszváró
Fordul a naptár, új hónap
Vár ránk, beköszöntött március,
Vígan csiripeli a sok kismadár.
De a tavasz várat magára, hó fedi
A tájakat, kismadarak szomorúan
Csiripelik:
Hol vagy már, tavasz?
Hó esik napokig, madárkák
Szomorúan csiripelik:
Hol vagy már, tavasz?
De egy kósza szellő arrébb fújja
A sok felleget, a napocska vígan
Csiklandozza az arcunkat, s vidáman
Fújjuk a madarakkal:
Végre itt a tavasz.
2018. március 11.

 

Írás

Mindennap írni akarok valamit:
Betűket, mondatokat, szavakat.
Az írás lételemem.
Ha nem írhatnék valamit,
Abba én belehalnék.
Célom is van, nem
Kicsi.
Sok gyakorlással
Elérem:
Világhírű író leszek.
2018. február 6.

 

Február

Ballag az év, fordul a naptár,
Itt az év második hónapja,
Beköszöntött Február.
Hóvirág kukucskál a hótakaró
Alól, a távolból a tavaszt hirdeti.
Mackó is ébredezik, barlangjából
Kitekint, az eget kémleli.
Árnyékát meglátva visszacammog,
Hirdeti a hideget még,
Hógolyózzunk serényen.
De a pacsirta nem hagyja,
Hónap közepén vígan dalra fakad.
Vígan dalolja, hogy itt van már
A tavasz.
2018. február 1.

 

Esőcsepp

Borongós, esős vasárnap
Délután.
Kinézek az ablakon, s az ablakon
Keresztül az esőcseppeket bámulom.
Minden egyes esőcseppben téged
Látlak, látom a szemedet, mosolyodat,
Hogy szóra nyílik a szád: Hívogatsz.
Nézem, nézem az esőcseppeket, s a
Képed egyre jobban elhomályosul.
Én egyedül maradok a vágyammal,
Kínommal, s talán egy titokkal teli
Érzéssel és az esőcseppekkel.
És az esőcseppeken keresztül
Küldöm el az üzenetem:
Szeretlek.
2002. június 4.

 

Elválaszthatatlanul

Élünk a Földön több
Millió ember közt, és
Te egy vagy a sok közül.
Elválaszthatatlanul élünk
Egymás mellett két boldogtalan
Magányos szívvel.
Tudom, egyszer egymásra
Találunk, és mi ketten
Elválaszthatatlanok leszünk.
Együtt leszünk örökre, csak mi
Ketten, te és én egy elválaszthatatlan
Szívvel.
2002. január 23.

 

Megsebzett Szív

Még nem gyógyult be az a seb,
Amit okoztál.
Fáj és vérzik szüntelen,
Fáj, mert nem vagy mellettem,
Hogy befoltozzad.
Befoltozzad azt a sebet,
Amit okoztál,
Okoztál nem is
Olyan rég,
Csak majd egy éve,
Fáj és vérzik szüntelen.
Ez akkor szűnne meg,
Ha bevallanánk egymásnak
Titokban őrzött érzéseinket.
Egyedül csak te tudnád befoltozni,
De mivel tudom, úgysem fog
Befoltozódni, az én szívem
Örökre sebzett lesz.
2001. november 25.

 

Bánat

Vannak az életben múló szeszélyek,
Melyek hibás döntéseket hoznak.
Rájössz a lelked mélyén, ahonnan elmentél,
Ott volt az otthonod, ott voltál boldog,
És oda vágysz vissza.
2017. július 12.

 

B. ú. é. k

Eltelt egy újabb év,
Búcsúzik az óév.
Kip-kop,
Kip-kop,
Valaki kopog az ablakon.
Tárd ki az ablakod,
Beköszönt az újév.
Hozzon számodra minden jót.
Kívánom, hogy az újév
Jobb legyen, mint az óév.
Álmod, vágyad teljesüljön.
Így kívánok néked
Boldog Új Évet!
2017. december 29.

 

A remény

A remény: magában a szó több mindent jelent.
Most csupán egyetlen szót: szerelmet!
Azt a szerelmet, amit irántad érzek, azt
A szerelmet, amely fáj és vérzik.
Minden éjjel reményekkel telve fekszem le,
Hogy egyszer elmondod azt a szót,
Amit régen várok tőled: szeretlek!
De én addig várok, várok reménykedve,
Mert remélni kell, remélni tudni kell.
2002.

Értékeld az oldalt!

Comments are closed.