Ördögűzők

Ellen és Kandi csendben ültek a vonaton, ami a küldetés helyszínére vitte őket. Az út nem tartott sokáig, mindössze két órát utaztak. Szegény Ellen csak a vonat ritmikus zakatolását hallgathatta, hiszen Kandi nem éppen a jó értelemben vett társalgásáról volt híres. A város, ahova a kötelesség hívta őket, igen forgalmas, élénk emberek lakta helynek bizonyult.

A vonatállomás és a hotel, ahol megszálltak, nagyon közel voltak egymáshoz, így kényelmesen elintézhették apró cseprő dolgaikat, mielőtt belevágtak volna az ügy javába. A hely hiánya miatt egy szobában lettek elhelyezve, ráadásul egy ágyban is kellett aludniuk. Miután berendezkedtek a szobában, útnak indultak.

Ellen gondolatai valójában nem a küldetésen jártak, hanem valaki máson, aki nem más, mint a cseppet sem bőbeszédű útitársa. Véletlenül a fülébe jutott, hogy Kandi azért nem eszik csokoládét, mert olyankor teljesen önmaga lesz. A vadabbnál vadabb gondolatok jutottak az eszébe, amitől egyenesen frászt kapott s a hideg futkosott a hátán. Reménykedett abban, hogy sosem kerül olyan helyzetbe, amikor Kandi csokoládét eszik valamilyen oknál fogva. A gondolataiból egy jól ismert, mogorva hang zökkentette ki.

Itt bujdosik a démon állt meg egy erdő szélén Kandi, ami közvetlenül a város mellett terült el.

Tökmag, jobb, ha most félreteszed az ábrándozást, különben véletlenül lekerülhet a nyakadról a fejed – csipkelődött.

A nevem, Ellen! – fújta fel magát.

Ahogy egyre beljebb haladtak az erdőben, úgy kezdett minden megváltozni, voltak olyan démonok is, akiknek az erejük akkora, hogy könnyedén befolyásolni tudták a környezetüket. A fákat meg a többi növényeket nyálkás, ragadós és barnás színű háló lepte be, emellett a levegő is egyre fullasztóbb, párásabb is lett. Alig húsz percnyi séta után a két ördögűző szembesült az ellenféllel.

Milyen gusztustalan – morogta Kandi az orra alatt, miközben megpillantotta a démon sziluettjét, ami leginkább egy pókra hasonlított.

Ki merészelt belépni a területemre!? – kiabálta az ellenfél bosszúsan, mialatt a tekintete vörösen izzott.

Kandi, vigyázz vele – figyelmeztette Ellen.

Mit képzelsz, kihez beszélsz, tökmag? – sziszegte, majd gondolkodás nélkül kardot rántott, és darabokra szelte a démont.

Ezzel a küldetésnek vége! – jelentette ki.

A nevem, Ellen! – mérgelődött, ám a másik figyelemre se méltatta őt.

Az ördögűzők visszamentek a hotelbe, ahol felvették a renddel a kapcsolatot, hogy jelentést tegyenek a küldetés sikeres, egyben a vártnál gyorsabb befejezéséről. Mui jutalomképpen engedélyezte, hogy az éjszakát ne a rendhez való visszautazással, hanem pihenéssel töltsék, ráadásul fejedelmi vacsorát is kaptak – Ellen legnagyobb örömére.

Kandinak sajnos nem tudták a kedvenc ételét felszolgálni, így be kellett azzal érnie, ami volt. Gondolta, megkóstolja a tőle nem messze lévő kókuszos és áfonyás ízesítésű gombócokat.

Ne! – kiáltott fel rémülten Ellen, amikor meglátta, mit evett meg a társa. A gombócokban valójában nem csak kókuszkrém meg áfonyás dzsem, hanem csokoládészirup is volt még.

Kandi, te tudod, mit eszel? – kérdezte elsápadva a társát, aki addigra már legalább három gombócot is legyűrt.
Kókuszos és áfonyás gombócot, amint az jól látható morogta barátságtalanul.
Talán bajod van ezzel? – nézett fenyegetően.
Nem – mondta Ellen.
Az igazság az, hogy a gombócokban csokoládé is van – nyögte ki.
Hogy?! – tágultak ki Kandi szemei.
A fenébe!
Az áfonya miatt nem vettem észre viharzott el.
Ellen étvágya elment tudva, hogy Kandi csokoládét evett, annyira pánikba esett.
Most mi lesz?!
Tutira nem éli túl az éjszakát!
Valamit gyorsan ki kell eszelnie, nehogy a végén fűbe harapjon. Végül jobbnak látta, ha az éjszakát valahol máshol tölti. Mielőtt felállt volna, valaki gyengéden megérintette a jobb vállát.
Kandi! – tágultak ki hatalmasra Ellen szemei.
A levegő megrekedt a tüdejében és mozdulni se bírt, úgy ledöbbent, de ami ezután következett, az volt ám az igazi sokkhatás a számára.

Sokáig tart, amíg feljössz? – tette fel szokatlan módon a kérdést Kandi, a hangjában egy csepp cinikusság vagy mogorvaság sem volt.
Minden úgy lesz, ahogy szeretnéd – dadogta Ellen.
Egek, ez egyre rosszabb, gondolta magában. Kandi biztosan valami ördögi tervet eszelt ki. Bölcs dolognak látta, ha egyelőre úgy tesz, ahogyan azt a társa kéri tőle.
Induljunk – vették az irányt a szobába. És most szépen bezárjuk az ajtót, hogy még véletlenül se zavarjanak meg minket úgy tett, ahogyan azt mondta, azután egy váratlan gyors mozdulattal ölelő karjainak a rabjává tette Ellent.
Mit művelsz?! – rémült meg.
Ellen válasz helyett mást kapott, amire még álmában sem számított volna. Vágytól éhes ajkak tapadtak az övéhez. Először csak meredten állt, nem csinált semmit. Szép lassan benne is lángra gyúlt a vágy tüze, és viszonozni kezdte Kandi csókját, igaz, eleinte elég bizonytalanul ment neki a dolog. Hosszú perceken keresztül csókolóztak elmélyülten. Annak ellenére, hogy ezt az egészet egyre jobban élvezte, a benne felmerült kérdéseket képtelen volt figyelmen kívül hagyni.

Kandi most vonzódik hozzá vagy csak kihasználni akarja őt?

Annyira nem hagyta nyugodni a fejében cikázó kérdőjelek, hogy végül megszakította a csókot.

Mit akarsz tőlem?

Miért csinálod ezt?

Én nem vagyok olyan, akit csak úgy gerincre lehet vágni – motyogta félénken Ellen.

Amikor csokoládét eszem, képtelen vagyok az igazi érzéseimet leplezni fogott bele Kandi.

Szinte az első pillanattól fogva beléd szerettem vallotta be, miközben mélyen belenézett Ellen döbbenten néző szemeibe.

A tökmag nevet sem azért adtam neked, mert utállak vagy ilyesmi.

Mondd, te szeretsz engem? – kérdezte remegő hangon.

Egyszerűen nem lehet rád ismerni olyan más vagy most fogta a fejét Ellen.

Nem tagadom, a mogorva és utálatos magatartásod miatt egyenesen elviselhetetlen vagy a számomra. Ha mindig is úgy viselkednél velem, ahogyan most is, talán beléd tudnék szeretni.

Kandi nem felelt semmit, helyette felkapta az ölébe Ellen, aztán az ágyra fektette. Lágyan csókolgatni kezdte a másik nyakát, miközben a kezei munkához láttak. Fokozatosan lehámozta a ruhadarabokat, először a kabáttal meg az inggel kezdte. Ajkaival egyre lejjebb haladt, egészen a mellkasig, ahol a puha, bársonyos bőrt óvatosan s játékosan kényeztette. Valamiért egyáltalán nem zavarta az, hogy az alatta fekvő, a kéjes nyögdécselését leszámítva, nem csinál semmit. Amint végzett Ellen feszes, enyhén izmos hasfalának felfedezésével, a jelen helyzetben feleslegessé vált nadrágot, alsóneműt és az egyéb ruhadarabokat is eltávolította. Élvezettel teli mohósággal kezdte orálisan kényeztetni a másik félig meddig ágaskodó hímvesszőjét. Örömmel könyvelte el magában, hogy nem maradt el a munkájának az elismerése, sőt, igen hangos és nedves is lett.

Ellen percekig csak levegő után kapkodott az orgazmust követően. Kifejezetten jóleső érzés fogta el, amikor a mellé fekvő Kandi magához ölelte őt. Miután normalizálódott a légzése, a mellette lévőt vetkőztetni kezdte. Rajta volt most a sor, hogy ő is hozzátegyen az élvezethez s a gyönyörhöz. Valahogy nem akarta Kandit szájon csókolni, helyette a nyakát és a vállát vette birtokba az ajkaival.

Vajon helyes az, amit most tesz?

Mi lesz, ha majd a csokoládé hatása elmúlik?

A kétségek annyira gyötörték, hogy képtelen volt folytatni azt, amit csinál.

Kandi nagyon jól ráérzett arra, mi a baja Ellennek, ennek fényében ismét megcsókolta őt, de most sokkal szenvedélyesebben. Végül is kész csodának számított, hogy idáig eljutottak, de ha még tovább mennek az már több lesz, mint amiről valaha is álmodhatott.

Ellen a csók hatására teljesen megnyugodott, a kétségeknek még az apró szikrái is nyomtalanul tovatűntek. Kandi ruháit, kisebb nagyobb megszakításokkal, szép lassan eltette az útból. Ki hitte volna, hogy a mindig morcos, ellenséges, de legfőképpen durva modorral megáldott, vagy inkább megátkozott Kandi elmondatlanul kedves, magával ragadó, gyengéd és figyelmes is tud lenni.

Kandi, amint lekerült róla minden ruha, az ágy közepén törökülésben helyezkedett el, majd az ölébe ültette Ellent. A csókot, rövid megszakítás után, tovább folytatták. Egymás hátát cirógatták, gyengéden karmolászták, ezzel is fokozva a már amúgy is felkorbácsolt érzelmeket, vágyakat. A levegő szikrázott, egyre csak forrósodott körülöttük.

Kandi hímvesszője már az első csók alatt keményre duzzadt, így nem volt szüksége arra, hogy felizgassák. Szerencsére mindig volt nála síkosító minden önkielégítés alkalmával használatba szokta venni, amit gyorsan kikapott az ágy szélén lévő táskájából. Jobb kezének ujjait bekente a síkosítóval, majd levándorolt velük Ellen bejáratához, amit nekilátott fokozatosan kitágítani.

Ellen már a tágítást is nagyon élvezte. Nem ez volt az első alkalom, hogy valakivel lefeküdt, Indiában ismerkedett meg az első szerelmével, akit sajnos az ezeréves gróf miatt nagyon hamar el is veszített.

Miután végzett Kandi a tágítással, hanyatt fektette Ellent, majd pillanatok alatt, a síkosítónak köszönhetően, a keményre duzzadt hímvesszőjével belé hatolt. Kezeivel jól megtámasztotta magát az ágyon, ezalatt az alatta fekvő is kényelembe helyezte magát.

Az aktus lassú ritmusban vette kezdetét, hogy a pár kellőképpen hozzászokjon egymás közelségéhez. A hosszú perceken át tartó csókjukat néha megszakították. A külvilág egyre inkább megszűnni létezett a számukra.

Ellen erősen belekapaszkodott Kandi vállaiba, majd a lábait a dereka köré fonta. A vére annyira forrt, hogy már a bőrét is égette, ám ezzel nem volt egyedül. Az aktus alatt kétszer is elélvezett, annyira élvezte az együttlétet. Harmadjára már nem egyedül részesült az orgazmus nyújtotta gyönyörben és kínban.

Kandi ritmusa egyre gyorsabb lett, ezzel együtt a homlokán is meggyarapodtak az izzadságcseppek. Már alig bírta szusszal. Az orgazmus közeledtével egyre hangosabb, kéjesebb nyögések hagyták el a torkát.

A pár egyszerre élvezett el és borította el az agyukat a mámorító kéj. A testük görcsösen megfeszült, a levegő is megrekedt a tüdejükben. A bennük szétrobbanó, égető érzés egyszerre kín s megváltás volt a számukra. Végül mindketten kinyúlva, megfáradtan terültek el az ágyon. Beletelt egy kis időbe, mire a légzésük normalizálódott és az agyuk is kitisztult.

Ellen utolsó orgazmusa sokkal élvezetesebb lett, mint az előző három, viszont ez jobban ki is meríttette őt, annyira, hogy pillanatok alatt mély álomba merült.

Kandi jó ideig még nem bírt elaludni, ugyanis a benne felmerült gondolatok nem hagyták őt nyugton.

Ha nem szereti őt Ellen, akkor miért feküdt le vele egyik pillanatról a másikra?

Egy biztos, nagyon bántotta az, hogy a szerelme viszonzatlan, ám örülhetett is, hiszen esélyt kapott a jelen helyzetnek a megfordítására.

Ami még aggasztotta: miért érzi úgy, hogy Ellen valamit titkol előle?

Szeretlek, Kandi már az első pillanattól fogva.

Örökre veled akarok lenni – motyogta álmában Ellen.

Kandi bizonyos tekintetben nem lepődött meg, jól tudta, miért hazudott neki a mindennél jobban imádott tökmagja. Azok után, amit tett, nem csoda, ha az ember bizalmatlan vele. Nem hitte volna, hogy ilyen hamar teljes lesz a boldogsága és megkapja a felmerült kérdésire a válaszokat. Úgy tűnik, az élet nem csak elvesz dolgokat, hanem ajándékokat is ad. Végül elmosolyodott, majd szorosan magához ölelte a mélyen alvó szerelmét.

Értékeld az oldalt!