Sci-fi és fantasy novellák

Misztikus, science fiction (sci-fi) és fantasy novellák, kisregények, elbeszélések

Békássy Balázs:

 

Békássy Balázs & Patrícia Rednut:

  1. Tündér Ilona megmenti Burkusországot / Tündérkommandó 4.
  2. Drízia ostroma / Tündérkommandó 6.

(A többi tündérkommandós történet a Felnőtt mesék oldalon található!)

 

E. M. Miller (Márton Éva):

 

Faluvégi Anna:

 

Mayer István:

 

Patrícia Rednut:

 

Szántó Csaba:

 


Tudomány sci-fi íróknak

Szeretem a sci-fit. Szeretem a fantasy-t is, de egészen más világ, amikor a jövőbe toppanok, űrhajón utazok: ez a világ teljesen beszippant. Mégpedig azért, mert szeretem a tudományt, szeretek elgondolkodni az univerzum és az élet titkain. De nem szeretem, amikor egy sci-fi író tudományos akar lenni, ám közben sületlenségeket ír. Ezért szeretném néhány tényre felhívni az írók figyelmét, illetve ötleteket is adnék a munkáikhoz.

1. Nézzük először, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy bolygónak, hogy élet legyen rajta:
– megfelelő hőmérséklet (ez kb. -50 és +100 °C), de ahhoz, hogy kialakuljon az élet, kb. 10-30 °C között kell lennie,
– legyen légköre (a szárazföldi élethez szükséges),
– legyen folyékony víz (lehet fagyott felszín alatt is),
– legyen mágneses tere,
– legyen holdja (ez a magasabb rendű élethez szükséges).

A csillagászok a csillagokat a következő csoportokra osszák: O, B, A, F, G, K, M. Az O a legnagyobb, legforróbb és legfényesebb, míg az M a vörös törpék, vagyis legkisebbek.
A NAP G típusú.
Az O, B és A csillagok óriások, nagyon forróak, és nagyon rövid ideig „élnek”. Ugyanis minél nagyobb egy csillag, annál gyorsabban „égeti el” az hidrogént,, majd válik szupernóvává. Így ott nincs elég idő, hogy legalábbis szárazföldi élet jöjjön létre (ez a földön is 3 milliárd évig tartott).
Tehát életre alkalmas csillagok az F, G és K típusúak.
Miért zárom ki a vörös törpéket?
A lakható zónája közel van a csillaghoz. Ezért a bolygó kötött forgású lesz, vagyis nem forog a saját tengelye körül: egy nap = egy év. Tehát a bolygó mindig ugyanazzal a felével fordul a csillaga felé.
A nappali oldalon nagyon meleg lesz, az éjszakain nagyon hideg. Mondhatnánk, ha a bolygó a lakhatósági zóna külső határán van, akkor a nappali oldal nem lesz túl forró, vagyis elvileg lakható lenne a nappali oldal közepe. Viszont a tengely körüli forgás megszűnése maga után vonja a bolygó mágneses mezejének a leállását. Megszűnik a bolygó körül a mágneses védőpajzs, ami védi a légkört és a felszínt a sugárzástól. Ráadásul a vörös törpék többsége nagy kitöréseket is produkál, így a csillagból kiáramló nagy erejű sugárzás és napkitörések elpusztítanak mindenfajta életet, mert a mágneses tér hiányában idővel lesöpri a légkört.

Sokszor a galaxisunk középpontja felé képzelik el a csillagközi civilizációkat. Nos, ahogy közeledünk a galaxis középpontja felé, úgy sűrűsödnek a csillagok. Nem ütköznek össze, de egymás közelében megzavarják a bolygópályákat, illetve a csillagok körül nagy távolságra lévő Oort felhőt (amelyben milliárdnyi üstökös kering), amiből a kitérített üstökösök zápora pusztít el minden életet a becsapódások nyomán. Ráadásul szupernovából is jóval több van, ami teljesen kiirtja egy bolygón az életet.

A kettős és többes csillagok nagyobb része is kilőve, mert nem lehet bennük stabil bolygópálya a lakható zónában.

Néhány számadat
A mi galaxisunkban kb. 100-500 milliárd csillag van. Ezeknek mondjuk 1%-a körül van olyan bolygó vagy hold, amin van élet. Itt és most egysejtű életre gondolok (jelenleg 90%, hogy a Marson is van élet mikrobák formájában, illetve a Jupiter holdjain a jég alatti vízben). Ez mondjuk 3 milliárd. Ezeknek mondjuk 1 ezrelékén lehet többsejtű, szárazföldi életre alkalmas bolygó, ahol az ember meg tud élni: tehát legyen 3 millió. És ezek közül biztosan akad néhány, ahol értelmes élet is van… A galaxisunk nagy. Hatalmas. Nem kell más galaxisokból való támadó, mert a miénket se lehetne bejárni…
Ja, egyébként a mi Naprendszerünk is nagy… Bármilyen rakéta hajtással hónapokig-évekig tart egyik bolygóról egy másikra eljutni.

Egy, a naphoz hasonló csillag élete során egyre fényesebb és forróbb lesz. Majd élete végén felfúvódik, esetleg ledobja a légkörét és utána kezd el szép lassan kihűlni… évmilliárdok alatt. Tehát olyan sincs, hogy egy csillag csak úgy hitelen kialszik és kihűl.
(Itt most hivatkozom az energiamegmaradás és az entrópia törvényére.)

Ahhoz, hogy a Földön kialakulhatott a magasabb rendű élet (többsejtűek, szárazföldi élet, állatok-növények), az is kellett, hogy a Naprendszerben létrejöjjön egy óriásbolygó, vagyis a Jupiter – ami szépen magához vonzza a naprendszer külső részén milliárd számra keringő üstökösöket és egyéb égitesteket, amikor azok valamilyen hatásra letérnek a pályájukról és betévelyednek a Naprendszerünk belsejébe. Ahol tömegesen a Földdel találkozva elég komoly pusztítást végeznének. Bár véleményem szerint ilyen óriásbolygókat más naprendszerekben is találunk majd szép számmal.
A másik égitest, ami viszont valószínűleg eléggé egyedi és különleges szerepet kap a Hold. Ugyanis a Hold nélkül a Föld a Nap körül keringve ide-oda imbolyogna, ezzel hol az egyik kontinens kerülne az egyenlítőhöz egy másik a sarkokra, hol pedig fordítva… amihez azért elég nehéz alkalmazkodni pl a növényzetnek.

Környezeti feltételek

Érdekes, hogy a sci-fikben minden lakható bolygón ugyanakkora a gravitáció, a légköri nyomás, a légkör összetétele, stb.. mint a Földön.
Ez a valóságban biztosan nem így van, mindenhol másfélék a környezeti feltételek: a bolygó tömege, a légnyomás (a Földének a többszöröse is lehet), a tengelyforgási idő, a dőlésszög, a csillagától való távolsága, stb. Ezért egészen mások az életfeltételek, más az időjárás, és másféle élőlények alakulnak ki.
Az élet a vizekben alakul ki, egy teljesen száraz bolygón nem lesz élet. És egy teljesen fagyott világon sem, legalábbis nem a felszínen. Ha nincs élet, nincs oxigén: vagyis belélegezhető légkör sem. És kérem szépen, az állatoknak enniük kell: egy kopár, csupasz, fagyott bolygón mit esznek? Hogyan maradnának életben?

Egy bolygó éghajlata sem egyforma mindenhol: a sarkvidékek máshol is hidegebbek, az egyenlítő melegebb, a tengerpartok nyirkosabbak… Biztosan sok-sok bolygó van, amit teljesen víz borít, és van, ahol még kevesebb a víz, mint a Földön. De a legfontosabb, hogy víz nélkül bizony nincs élet!

És még egy érdekesség:
– ha a csillag melegebb a Napnál, akkor a lakható bolygók távolabb keringenek, melynek következtében az évszakok hossza is megnő, akár a többszörösére! De hogyan viselnének el a növények és állatok egy 6-10 hónapig tartó telet?
– ha pedig hűvösebb a csillag és a bolygó közelebb kering, akkor egy rövidke nyár elég-e arra, hogy beérjen a növények termése?

Amikor egy író egy bolygóról ír, legalább nézze meg előtte a földgömböt! Kontinensek, városok tízezrei…

Amikor pedig egy idegen bolygóra érkezünk, akkor próbálják már elengedni egy kicsit a fantáziájukat úgy, hogy felépítenek egy táplálékláncot! Mert olyan nincs, elképzelhetetlen, hogy összesen mondjuk 5 féle állatfaj alkotja az egész ökoszisztémát…

Rengeteg ún. szuperföld létezik: ezek a bolygónknál 2-5-ször nagyobbak, és lehet, hogy a légkörük is sokkal sűrűbb. Attól még lehet rajtuk élet: csak egy onnan származó lény nem tudna a Földön életben maradni. Vagyis csak űrruhában vagy nagynyomású kamrában.

Véleményem szerint még egy óriásbolygón is lehet élet, ha megfelelő a hőmérséklet. Pl. a légkörben lebegve… Az élet szívós, az óriási nyomáshoz is alkalmazkodik.

Viszont egy jéggel borított bolygón (vagy holdon) a jégpáncél alatt kialakuló állatoknak – ne adj isten értelmes lényeknek – nem lesz látószerve – hiszen ott örök sötétség honol.

Cél a lakható bolygók keresése, illetve a terraformálás.
De melyik bolygók alkalmasak erre?
A túl kicsi bolygók, mint pl. a Mars két okból is problémásak: egyrészt nem bírják megtartani a légkörüket, másrészt nagy valószínűséggel nincs elég mágneses terük egy bolygó körüli mágneses pajzs fenntartásához. E nélkül pedig a részecskesugárzás elpusztítja a felszíni életet.

Mi a helyzet a szuperföldekkel, vagyis a Földnél 2-5-ször nagyobb bolygókkal?
Van, aki azt írta, hogy nagy gravitáció és hatalmas légnyomás (pl. a Vénuszon a földinél 90-szer nagyobb) ki sem alakulhat az élet. Nos, dehogynem, évmilliók alatt ahhoz fog alkalmazkodni. Csak éppen mi emberek nem léphetünk arra a bolygóra, illetve az ottaniak sem a Földre.
A nagyobb gravitáció miatt egészen mások a domborzati viszonyok. Egy ilyen bolygón nincsenek nagy hegyek, mert a gravitáció „visszahúzza” őket. Ellenben egészen nagy légköri nyomás is kialakulhat. És ami nagyon valószínű, hogy a kis szintkülönbség miatt az egész bolygót víz borítja.

Hacsak nem nagyon nagy a légnyomás és a szél, akkor a bolygón a szélességi fokoknak megfelelően lesznek hidegebb-melegebb, illetve száraz és nedves helyek. Egy bolygó soha nem egységes éghajlati viszonyokkal rendelkezik!!! Nincs mocsárbolygó, sivatagbolygó, stb.!

Néhány ötlet és észrevétel a jövő technológiájához

Űrutazás, űrhajózás, űrfegyverek

Egy forgó fekete lyuk féreglyukká alakulhat, amin áthaladva a tér egy egészen másik pontján jutunk ki.
Fekete lyukat pl. egy nagy teljesítményű részecskegyorsítóval is előállíthatunk. Ehhez azonban szinte fénysebességre kell felgyorsítani az anyagot, amit kilőve egy űrhajóról az űrhajó azt nem érheti utol, hogy utána áthaladjon rajta/benne. Ezért ezt a részecskegyorsítót a Holdon helyezném el, ahonnan kilövik a világűrbe, kilövés közben megpörgetik, így a világűrben féreglyuk keletkezik. A részecskegyorsítóval célozzák meg a már a világűrben tartózkodó űrhajót, aminek csak meg kell várnia, hogy a féreglyuk elnyelje. Aztán a féreglyuk elhagyja a Naprendszert, szinte fénysebességgel… De sebaj, jöhet a következő!
A féreglyuk működéséhez képzeljünk el egy hatalmas lufit, amin keresztül egy egyenes szívószálat szúrunk keresztül. És tegyük fel, hogy a lufi nem pukkad ki. Ekkor láthatjuk, hogy ez a módszer csak bizonyos minimális távolságnál messzebbi pontok összeköttetésére alkalmas. Viszont minél távolabbi pontokat akarunk összekötni, vagy minél messzebbre akarunk utazni, annál hosszabb szívószál kell, vagyis annál nagyobb féreglyuk, vagyis annál nagyobb energiabefektetés.
És hogy hol lesz a féreglyuk másik oldala, a kijárat? Az a kezdeti feltételektől függ: mekkora a féreglyuk, hogyan, mennyire pörgetjük meg, stb…
Ha túl nagyra sikerül, akkor a kijárat nem a saját univerzumunk egy másik pontja, hanem egy másik univerzum lehet – ahol teljesen más fizikai törvények uralkodnak. Ennek az eredménye lehet az is, hogy onnan egyszerűen kiszippantja a mi univerzumunk anyagát a tér – ilyen, több millió fényév átmérőjű lyukakat már találtak a világegyetemünkben!
De nem kell félni, ezt csak hatalmas, a galaxismagokban lévő féreglyukak idézhetik elő.

(Itt jegyzem meg, hogy a multiverzum modell nem azt jelenti, hogy a velünk párhuzamos univerzumokban ugyanezek az emberek élnek. Sőt, még a Föld, a Naprendszer vagy a galaxisunk se létezik. Valójában még a fizikai törvények és állandók is mások, ami azt eredményezi, hogy a kialakuló univerzumok többsége teljességgel élhetetlen, lakhatatlan, akár még anyag sincs benne…).

Egy féreglyuk fegyvernek is használható: átküldök rajta egy atom- vagy hidrogénbombát, aminek nem kell az ellenséges űrhajóban robbannia (!), épp elég, ha a közelében, néhány száz méteren belül robban, akkor is teljesen megsemmisíti azt.

Persze az űrutazáshoz űrhajóra is szükség van. Nagyobb űrhajókat a Földről fellőni szinte lehetetlen, annyi energiára (tolóerőre) van hozzá szükség. Ezért a leggazdaságosabb a világűrben építeni az űrhajókat. Pl. egy aszteroidát Föld körüli pályára állítani, majd feldarabolni, és abból gyártani az űrhajókat.
A második leggazdaságosabb módszer, ha a Holdon építünk egy gyárat és onnan lőjük fel – pl. elektromos vagy mágneses rámpán a készterméket.

Mire jó még a részecskegyorsító?
Egy elég nagy űrhajó körül egy részecskegyorsítóval antirészecskéket lehet majd’ fénysebességgel kilőni az ellenséges célpontra. Az anyag-antianyag találkozásakor a robbanásban minden megsemmisül. Előnye: nagyon kevés antianyag elég egy nagy robbanáshoz, ezért gyakorlatilag energiafegyvernek minősül: nem kell nagy tömegű robbanóanyagot vinni magával az űrhajónak.

Egy nagy teljesítményű részecskegyorsítóval fekete lyukat is elő lehet állítani, majd szinte fénysebességgel kilőni: nincs olyan pajzs, ami ezt megállítaná… A mikroméretű fekete lyuk felrobbanásakor pedig gammavillanás keletkezik, amiket a csillagászok rendszeresen észlelnek is.
Ami probléma lehet az energiaellátás. Nem vagyok híve a fúziós erőmű építésének (Franciaországban építenek egyet irdatlan pénzen), földi viszonyok között semmi értelme, a napelemek sokkal olcsóbbak és gazdaságosabbak lesznek. De egy csillagközi űrhajóra fúziós erőművet tennék.

Viszont egy űrháborút szinte teljesen robotok, drón űrhajók, MI irányított rakéták vívnak majd.

Marsi élet

Az eddigi eredmények alapján a Marson 90%, hogy van élet. Persze mikrobák, a föld alatti tavakban, vizes területeken (talajvíz), barlangok mélyén. Ha tényleg emberek mennének oda, akkor viszont behurcoljuk a földi baktériumokat, mikroorganizmusokat, amik ott elszaporodnak.

Élet más bolygókon

A sci-fikben az űrhajósok simán leszállnak az idegen bolygókra. Namármost, ha ott nincs élet, akkor nincs oxigén – mert az oxigént megköti a szén, a víz, a kőzetek, stb… Ha pedig van élet, akkor az a gond, hogy egy ember megfertőzi a bolygót a saját baktériumaival, miközben szépen belélegezné az ottani mikroorganizmusokat – amiktől valószínűleg rövid időn belül meghalna. Az elfogyasztott tápláléktól meg főleg…

Kommunikáció

Miért nem észleljük az idegen civilizációk kommunikációját? Mert nem elektromágneses hullámokkal kommunikálnak. Sokkal gyorsabb, és nem lehallgatható a tachion alapú, a fénynél gyorsabb kommunikációra való áttérés.
És ha fel akarjuk venni velük (mármint a földön kívüli civilizációkkal) a kapcsolatot, akkor nem SETI program kell és nem hipertér hajtómű, hanem egy, a fénynél gyorsabb kommunikációt lehetővé tevő adóvevő.

Genetika

Át tudjuk programozni a dns-ünket: akinek van pénze, kérheti, hogy a gyereke okos, jóképű – csinos, szőke, kékszemű, karcsú, magas, stb. legyen. Tehát mindenki szép és okos lesz. Legalábbis, akinek van rá pénze. Aki ezt megcsinálja, sikeres lesz, még több pénze lesz – akik ebből a körből az elején kimaradnak, azok meg lemaradnak. Ezzel kettéválhat az emberiség – szép, okos gazdagokra – és akik ebből kimaradnak. Valamint mindenki kap, kaphat chip- és memória beültetést, amivel közvetlenül, folyamatosan tud a netre csatlakozni. Akivel találkozunk, letároljuk magunknak a fotóját, névjegyét. Így nem lesz olyan, hogy valakire/valamire nem emlékszünk – hiszen csak elő kell keresnünk a saját adatbázisunkból.

Gazdaság

Az élet egyre nagyobb területén veszik át a munkát a robotok. Ezért egyre kevesebb lesz a munka, egyre több a munkanélküli. Akik lázadoznak. A kormányoknak kevés az adóbevételük, sokat kellene munkanélküli segélyt fizetni és az elöregedő társadalom miatt nyugdíjat… Nő az eladósodás, ami a XXI. század közepén a világgazdaság összeomlásához vezet.
Ráadásul a legnagyobb cégek még nagyobbak lesznek, idővel túlnő a bevételük a legnagyobb államokén is! És akkor tényleg a cégvezetők kezébe kerül a hatalom.

Az eredménye akár egy globális, demokráciának álcázott diktatúra lehet, ahol ezek a cégek mindent tudnak majd rólunk.

Kb. 20-30 év múlva megkezdődhet a kisbolygók befogása. Ritka földfémeket fognak keresni, bányászni.

Lesz céges iskola, kórház, egyéb ellátás és szolgáltatás – ami jó színvonalú, és az állami, amit már láthatunk, hogy közel sem lesz olyan.
És lesznek a cégeknek saját hadseregeik, saját kémszervezetük. És az űrhajózás is a cégek kezébe kerül, mert hatékonyabbak.

Lesz-e értelme a tőzsdének, ha már csak MI programok kereskednek?

Mesterséges Intelligencia

Már írják az öntanuló programokat. Hamarosan elkészülnek – ha még nem történt meg – az első, saját magukat programozó programok. Ezek alá csak kellő erősségű hardver kell és hozzáférést kell kapniuk az óriási adatbázisokhoz – majd előbb-utóbb tényleg megjelenik az első igazi MI program. Hogy ez mihez vezet? Jelenleg beláthatatlan, de ha megmaradunk mi emberek, akkor eljön a kor, amikor mindenkibe beültetik az MI chipet. Amivel szuperokosak leszünk. Aztán jönnek majd a vírusok… és lehet, hogy az zombik leszünk tőle… Vagy egy MI átveszi az emberi tudat felett is az irányítást.

Nem csodálkoznék, ha idővel mindenhol a gépek vennék át a hatalmat.

Értékeld az oldalt!